2010. június 25., péntek
2010. június 24., csütörtök
2010. június 16., szerda
Kemény János életműsorozata
Kákoc Kis Mihály
Regény
100 oldal
Díszkiadás
Kötött
Korunk sajátosságai közé tartozik, hogy a sorokon átütő politikum
nagyobb kelendőséget és figyelmet biztosít, mint a mívesebb,
de halkabb hang. Amilyen a költői lelkületű Kemény Jánosé.
Az erdélyi magyar költők és írók többsége az irodalomtörténészek
értékítéletei alapján már elfoglalhatta az őt megillető helyét a Parnasszuson,
az olvasók szívében. Mindehhez alapvető módon járult hozzá
életműsorozatuk kiadása.
Ezt a célt szolgálja a Pallas-Akadémia Könyvkiadó is, Kemény János életműsorozata közreadásával.
Ár: 16.00 lej
Pallas-Akadémia Könyvkiadó - Csíkszereda
Regény
100 oldalKötött
nagyobb kelendőséget és figyelmet biztosít, mint a mívesebb,
de halkabb hang. Amilyen a költői lelkületű Kemény Jánosé.
Az erdélyi magyar költők és írók többsége az irodalomtörténészek
értékítéletei alapján már elfoglalhatta az őt megillető helyét a Parnasszuson,
az olvasók szívében. Mindehhez alapvető módon járult hozzá
életműsorozatuk kiadása.
Ezt a célt szolgálja a Pallas-Akadémia Könyvkiadó is, Kemény János életműsorozata közreadásával.
Ár: 16.00 lej
Pallas-Akadémia Könyvkiadó - Csíkszereda
2010. május 6., csütörtök
symbolon2002_1_2.pdf (application/pdf objektum)
A két világháború közötti korszakról szóló első színháztörténeti kiadvány Imre Sándor
Dr. Janovics Jenő és a színház (1924) című munkája, amely egyben szemléleti módosulást
is hozott. A Janovics személyiségének szentelt mű ugyanis nem folytatja egyértelműen
a pozitivista iskolát, hanem megpróbálja a színjátszást nem csupán mint interpretáló,
hanem mint alkotó művészetet is vizsgálni; a leíró stílust igyekszik ötvözni az esszé
245
1-2 /2002
írásmódjával; a színház és a társadalom kölcsönös interferenciájának módozatait törekszik
tetten érni. Említésre méltó ilyen vonatkozásban Janovics Jenő A színjátszás című
tanulmánya (1937), valamint Kádár Imre, Kemény János, Pukánszkyné Kádár Jolán írásai
az Erdélyi Helikon 1942. évi 5. különszámában, melyet az erdélyi színjátszás megszületésének
150. évfordulója alkalmából adtak ki, továbbá Ligeti Ernő könyvének
(1941) színházi fejezete.
Dr. Janovics Jenő és a színház (1924) című munkája, amely egyben szemléleti módosulást
is hozott. A Janovics személyiségének szentelt mű ugyanis nem folytatja egyértelműen
a pozitivista iskolát, hanem megpróbálja a színjátszást nem csupán mint interpretáló,
hanem mint alkotó művészetet is vizsgálni; a leíró stílust igyekszik ötvözni az esszé
245
1-2 /2002
írásmódjával; a színház és a társadalom kölcsönös interferenciájának módozatait törekszik
tetten érni. Említésre méltó ilyen vonatkozásban Janovics Jenő A színjátszás című
tanulmánya (1937), valamint Kádár Imre, Kemény János, Pukánszkyné Kádár Jolán írásai
az Erdélyi Helikon 1942. évi 5. különszámában, melyet az erdélyi színjátszás megszületésének
150. évfordulója alkalmából adtak ki, továbbá Ligeti Ernő könyvének
(1941) színházi fejezete.
2010. március 16., kedd
2010. március 11., csütörtök
Kemény János Iskolanapok Maroshévízen
Hargita Népe
2010. március 10. szerda, XXI. évfolyam 48. szám
Kár, hogy nem tudtunk róla előre.
Vajon hol rontottuk el a kapcsolatunkat a maroshévízi iskolával?
Vajon ki készítette a szobrot?
2010. március 10. szerda, XXI. évfolyam 48. szám
A Hargita Népe archívuma
Február 18. és 20. között ünnepeltük a magyar nyelvű oktatás megalakulásának 140. és az újraalakult önálló magyar iskola 20. évfordulóját.
Ez alkalomból a Kemény János Gimnázium vezetősége emlékkönyvet adott ki, jelvényeket készíttetett és iskolanapi rendezvénysorozatra került sor, mely már szerdán este kezdetét vette a magyarországi küldöttségek – Hajdu László, Budapest XV. kerületének polgármestere, a budapesti László Gyula Gimnázium igazgatónője, Backné Kremm Andrea és helyettese, Marton Margit, Marcali Városi Önkormányzata részéről Zajcsuk Lajos, a marcali Mikszáth Kálmán utcai Általános Iskolát Brunner István igazgató úr, a marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskolát Kiss Lajos igazgató úr képviselte – fogadásával. Az ünnepség csütörtökön reggel kezdődött ökumenikus istentisztelettel a római katolikus templomban, ezt követte a Kemény János Gimnázium dísztermében megrendezett ünnepség. A köszöntőbeszédek és ünnepi műsor után felavatták iskolánk névadójának, Kemény Jánosnak mellszobrát, majd a meghívottak meglátogatták iskolánkat és megtekintették az osztályok által rendezett tevékenységeket: játszóházat, témás rajzkiállítást, Kemény János nyomdokában plakátkészítést, rajzversenyt, filmvetítést, fényképkiállítást, szavalóversenyt és az Erdélyi Helikon című színdarabot.
Az iskolanapok pénteken reggel folytatódtak, a vendégek és a szavalóverseny díjazottjai Marosvécsre, Kemény János sírjához utaztak.
Itthon maradt diáktársaink sem unatkoztak, tanáraink gazdag programot állítottak össze számukra. A tanulók korosztályuknak megfelelően a következő tevékenységek közül választhattak: arcfestés, ügyességi játékok, népmesemaraton, gyermektáncház, origami, népdal, néptánc, népmese, játéksziget, counter strike, mesterségem címere, társasjátékok, táncház, Rejtett tehetségek című kézügyességi és színpadi bemutatók, sportjátékok, motívumok a magyar népmesében. Délután került sor a Zrínyi Ilona Matematikaversenyre.
Este a KJDT (Kemény János Diák Tanács) gondoskodott a szórakoztatásról. Talán ez volt az iskola történetében a leghosszabb időtartamú buli.
Szombaton a vendégek hazautaztak, ám a programsorozat még nem zárult le. Az iskola tornatermében sportrendezvények zajlottak, melyekre meghívást kapott minden sportkedvelő diák, tanár, szülő. Az elemisták hószobrászaton vettek részt a Hősök parkjában. A díszteremben a Mozaik projekt tevékenységei folytak: a mi V. osztályosaink és a Sf. Ilie Általános Iskola V. osztályosai természetes anyagokból kompozíciókat készítettek, és kiállítással zárták a napot.
A Kemény János Iskolanapok a nyertesek díjazásával fejeződtek be. Rájöttünk, hogy szükségünk van az ilyen ünnepségre, amikor tanár, szülő és diák együtt, hasznosan töltheti a napot. Köszönjük a szervezőknek!
Köllő-Fehérvári Adrienn,
a Kemény János Gimnázium Diáktanácsának elnöke, Maroshévíz
2010. március 10. szerda, XXI. évfolyam 48. szám
Kár, hogy nem tudtunk róla előre.
Vajon hol rontottuk el a kapcsolatunkat a maroshévízi iskolával?
Vajon ki készítette a szobrot?
2010. március 10. szerda, XXI. évfolyam 48. szám
A Hargita Népe archívuma
Február 18. és 20. között ünnepeltük a magyar nyelvű oktatás megalakulásának 140. és az újraalakult önálló magyar iskola 20. évfordulóját.
Ez alkalomból a Kemény János Gimnázium vezetősége emlékkönyvet adott ki, jelvényeket készíttetett és iskolanapi rendezvénysorozatra került sor, mely már szerdán este kezdetét vette a magyarországi küldöttségek – Hajdu László, Budapest XV. kerületének polgármestere, a budapesti László Gyula Gimnázium igazgatónője, Backné Kremm Andrea és helyettese, Marton Margit, Marcali Városi Önkormányzata részéről Zajcsuk Lajos, a marcali Mikszáth Kálmán utcai Általános Iskolát Brunner István igazgató úr, a marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskolát Kiss Lajos igazgató úr képviselte – fogadásával. Az ünnepség csütörtökön reggel kezdődött ökumenikus istentisztelettel a római katolikus templomban, ezt követte a Kemény János Gimnázium dísztermében megrendezett ünnepség. A köszöntőbeszédek és ünnepi műsor után felavatták iskolánk névadójának, Kemény Jánosnak mellszobrát, majd a meghívottak meglátogatták iskolánkat és megtekintették az osztályok által rendezett tevékenységeket: játszóházat, témás rajzkiállítást, Kemény János nyomdokában plakátkészítést, rajzversenyt, filmvetítést, fényképkiállítást, szavalóversenyt és az Erdélyi Helikon című színdarabot.
Az iskolanapok pénteken reggel folytatódtak, a vendégek és a szavalóverseny díjazottjai Marosvécsre, Kemény János sírjához utaztak.
Itthon maradt diáktársaink sem unatkoztak, tanáraink gazdag programot állítottak össze számukra. A tanulók korosztályuknak megfelelően a következő tevékenységek közül választhattak: arcfestés, ügyességi játékok, népmesemaraton, gyermektáncház, origami, népdal, néptánc, népmese, játéksziget, counter strike, mesterségem címere, társasjátékok, táncház, Rejtett tehetségek című kézügyességi és színpadi bemutatók, sportjátékok, motívumok a magyar népmesében. Délután került sor a Zrínyi Ilona Matematikaversenyre.
Este a KJDT (Kemény János Diák Tanács) gondoskodott a szórakoztatásról. Talán ez volt az iskola történetében a leghosszabb időtartamú buli.
Szombaton a vendégek hazautaztak, ám a programsorozat még nem zárult le. Az iskola tornatermében sportrendezvények zajlottak, melyekre meghívást kapott minden sportkedvelő diák, tanár, szülő. Az elemisták hószobrászaton vettek részt a Hősök parkjában. A díszteremben a Mozaik projekt tevékenységei folytak: a mi V. osztályosaink és a Sf. Ilie Általános Iskola V. osztályosai természetes anyagokból kompozíciókat készítettek, és kiállítással zárták a napot.
A Kemény János Iskolanapok a nyertesek díjazásával fejeződtek be. Rájöttünk, hogy szükségünk van az ilyen ünnepségre, amikor tanár, szülő és diák együtt, hasznosan töltheti a napot. Köszönjük a szervezőknek!
Köllő-Fehérvári Adrienn,
a Kemény János Gimnázium Diáktanácsának elnöke, Maroshévíz
2010. február 25., csütörtök
Három színi évad a Kolozsvári Nemzeti Színháznál
Páka Jolán budapesti operaénekesnővel beszélget Sebestyén Kálmán
1940–1944 között Észak-Erdély visszatért az anyaországhoz, ezekben az években a Kolozsvári Nemzeti Színház egyik kiemelkedő időszakát élte. A magyar kultuszkormányzat mindent elkövetett, hogy Erdély szellemi fővárosában a nagy hagyományokhoz méltó színház működjön. Hóman Bálint miniszter kiváló művészeket nevezett ki a színház élére: báró Kemény János író főigazgató, Táray Ferenc volt kolozsvári színész, a budapesti Nemzeti Színház művésze prózai igazgató, Vaszy Viktor karmester az operaegyüttes igazgatója lett.
...
A prózai társulatot Kemény János főigazgató és Táray Ferenc művészeti igazgató szervezte, elsősorban a kisebbségi időszak idején működő kolozsvári Thália Színház művészeit szerződtették, köztük Krémer Mancit, Réthely Ödönt, Tóth Eleket.1 Visszatért a városba a népszerű Tompa Sándor, és több fiatal tehetséges budapesti színész is a kincses városba szerződött, mint Görbe János, Kamarás Gyula, Versényi Ida. Néhányan vidékről érkeztek, mint Andrási Márton, Sebestyén Kálmán és a dramaturg Szabédi László.
...
• Milyen volt a színház műsorpolitikája, az előadások színvonala?
Kemény János kitűnő főigazgató volt, a következetes műsorpolitika, a színvonalas előadások híve. Mint ember mindenkivel közvetlenül és udvariasan viselkedett, ezt a társulat magas színvonalú művészi munkával igyekezett viszonozni. Kemény nagyon kellemes ember volt, könnyen szót lehetett vele érteni, én nagyon szerettem.
....
Mi történt a kolozsvári színészekkel?
A világháború szétszórta a társulatot, többen visszatértek Erdélybe és újra vállalták a kisebbségi színjátszás megpróbáltatásait. Sokan Budapesten maradtak, néhányan a magyar színházművészet meghatározó személyiségei lettek, mint Görbe János, Takács Paula, Tompa Sándor színészek, Farkas Ferenc zeneszerző, Varga Mátyás díszlettervező. Vaszy Viktor karmester biztatására többen Szegedet választották, Marosvásárhelyre ment Kemény János fő-igazgató, Tompa Miklós rendező.
Dorkó Zsolt
forrás: 2002/5 A Honismereti Szövetség Folyóirata, XXX. Évfolyam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
