Három színi évad a Kolozsvári Nemzeti Színháznál

Páka Jolán budapesti operaénekesnővel beszélget Sebestyén Kálmán

A kolozsvári színjátszás régi hagyományokra tekint vissza: a kincses város „játszó társasága" – 210 évvel ezelőtt – 1792. november 11-én kezdte meg előadásait. 1821-ben a Farkas utcá-ban épült fel az első magyar kőszínház, mely a korabeli Közép-Európa egyik legszebb színháza volt. Ezen a színpadon olyan művészeknek tapsolhatott a közönség, mint: Kósti Patkó János, Egressy Gábor, Déryné, Jókainé Laborfalvi Róza, Jászai Mari, E. Kovács Gyula, Szent-györgyi István, Poór Lili és mások. A színház létét pedig olyan mecénások biztosították mint idősebb báró Wesselényi Miklós, gróf Mikó Imre, báró Kemény János.

1940–1944 között Észak-Erdély visszatért az anyaországhoz, ezekben az években a Kolozsvári Nemzeti Színház egyik kiemelkedő időszakát élte. A magyar kultuszkormányzat mindent elkövetett, hogy Erdély szellemi fővárosában a nagy hagyományokhoz méltó színház működjön. Hóman Bálint miniszter kiváló művészeket nevezett ki a színház élére: báró Kemény János író főigazgató, Táray Ferenc volt kolozsvári színész, a budapesti Nemzeti Színház művésze prózai igazgató, Vaszy Viktor karmester az operaegyüttes igazgatója lett.
...
A prózai társulatot Kemény János főigazgató és Táray Ferenc művészeti igazgató szervezte, elsősorban a kisebbségi időszak idején működő kolozsvári Thália Színház művészeit szerződtették, köztük Krémer Mancit, Réthely Ödönt, Tóth Eleket.1 Visszatért a városba a népszerű Tompa Sándor, és több fiatal tehetséges budapesti színész is a kincses városba szerződött, mint Görbe János, Kamarás Gyula, Versényi Ida. Néhányan vidékről érkeztek, mint Andrási Márton, Sebestyén Kálmán és a dramaturg Szabédi László.
...

• Milyen volt a színház műsorpolitikája, az előadások színvonala?

Kemény János kitűnő főigazgató volt, a következetes műsorpolitika, a színvonalas előadások híve. Mint ember mindenkivel közvetlenül és udvariasan viselkedett, ezt a társulat magas színvonalú művészi munkával igyekezett viszonozni. Kemény nagyon kellemes ember volt, könnyen szót lehetett vele érteni, én nagyon szerettem.

....

Mi történt a kolozsvári színészekkel?

A világháború szétszórta a társulatot, többen visszatértek Erdélybe és újra vállalták a kisebbségi színjátszás megpróbáltatásait. Sokan Budapesten maradtak, néhányan a magyar színházművészet meghatározó személyiségei lettek, mint Görbe János, Takács Paula, Tompa Sándor színészek, Farkas Ferenc zeneszerző, Varga Mátyás díszlettervező. Vaszy Viktor karmester biztatására többen Szegedet választották, Marosvásárhelyre ment Kemény János fő-igazgató, Tompa Miklós rendező.

Dorkó Zsolt

forrás: 2002/5 A Honismereti Szövetség Folyóirata, XXX. Évfolyam.